A kereskedelmi fafajták adatbázisa

JAVASLAT A GEOTERMIKUS ENERGIA HAZAI HASZNOSÍTÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE

A 2009. évi januári „gázkrízis” rávilágított Magyarország egyoldalú gázfüggőségére,
amely mérsékelhető lehetne a hazai megújuló energia potenciál – így a geotermikus
energia – kiváló adottságainak és lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználásával.
Ezáltal a jelenlegi 3,6 PJ/év földhő hasznosítás a 10-szeresére, 35 PJ/év nagyságúra
növekedne 2020-ig..

E javaslat tartalmazza a földhőből történő hőszivattyús-, a direkt
hőhasznosítás és az elektromos áram-termeléssel kapcsolt hőhasznosítású
technológiák alkalmazására vonatkozó fejlesztési programjavaslatot, reális
mértékben és arányban megosztva (1., 2., 3. sz. táblázat). A geotermikus energia
hasznosításra vonatkozó fejlesztési javaslatok megvalósítására 2020-ig
összességében mintegy 934 mrd Ft beruházási költség szükséges, amelynek
támogatási igénye: 267 mrd Ft (átlagosan 30%, áramtermelő-erőművek esetén
15%), . Az előzetes megvalósíthatósági módszerrel végzett kalkulációk szerint a
projektekek megtérülési ideje 8-12 év.

Ezek a javaslatok az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott
Megújuló Energia Direktíva útmutatásaival összhangban, valamint a Magyar
Tudományos Akadémia megbízásából „A geotermikus energiahasznosítás
nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon” címmel készült
tanulmányt felhasználva állítottuk össze, a geotermiával foglalkozó érdekvédelmi és
társadalmi szervezetek közreműködésével.

I. Geotermikus adottságaink

• A geotermikus energia nagy mennyiségben rendelkezésre álló hazai
energiaforrás, ezért csökkenti az importenergiától való függést.
• A földhő „fenntartható” módon használható.
• A geotermikus energia folyamatosan napszaktól és évszaktól fügetlenül
rendelkezésre áll, így gyakorlatilag alap energiahordozóként lehet vele számolni.
• A geotermikus energia hasznosítás károsanyag-kibocsátásmentes. A
felszabaduló CO2 mennyiség a börzén értékesíthető. .
• A geotermikus projektek élettartama – a több, mint fél évszázada sikeresen
üzemelő rendszerek állapota alapján – minimum 50-70 évre becsülhető, így a
magasabb beruházási költség ellenére gazdaságossága nem
megkérdőjelezhető.
Magyarország kiemelkedő geotermikus adottságai ma már közismertek, termálvizünk
meghatározó nemzeti kincsünk. Több évtizedes hasznosítása alapozta meg
legjelentősebb gyógy- és termálfürdőink, kertészeti nagyüzemeink határon túli
hírnevét, gazdaságos működését, vidék megtartó erejét. Nem lehet figyelmen kívül
hagyni, hogy a rendelkezésre álló dinamikus termálvíz készletek – ésszerű
gazdálkodás mellett - a jelenlegi (3-4 PJ/év) többszörösét képesek biztosítani
hosszútávon is fenntartható módon. A nagymélységű termál potenciál óvatos
becslések szerint is 65-70 PJ/év, míg a sekély mélységű, hőszivattyús technológia
további 30-40 PJ/év, összesen 100-110 PJ/év mennyiségű földhő hasznosítási
lehetőségét prognosztizálja, amely hőmennyiség Magyarország fűtési hőigényének
mintegy 20%-a, vagyis a teljes primer energia szükséglet kb. 10%-a kiváltható hazai,
környezetbarát energiaforrással! Geotermikus energiából történő áramtermelésre
jelenlegi ismereteink alapján 100-150 MW elektromos potenciál becsülhető. Ennek
kiaknázása során a villamosenergia termeléshez közvetlen hőhasznosítás társítható,
amellyel a megtermelt elektromos áram kb. 4-8-szorosa hőként hasznosítható. Ezek
a kisteljesítményű erőművek elsősorban az infrastrukturálisan elmaradott
térségekben az energetikai decentralizációt és az ellátás biztonságát szolgálhatják.

II. Jogi, közgazdasági környezet

• A földhőre vonatkozó hazai jogszabályi és hatósági keretrendszert három jól
elkülöníthető ágazat adja: energetika, bányászat, környezet- és vízgazdálkodás.
A jelenlegi jogszabályhalmaz az átlagpolgár, a szakemberek és a hasznosítók
számára is átláthatatlan, ellentmondásokkal, joghézagokkal, szakmai
pontatlanságokkal, és ismétlésekkel terhelt. Komoly akadályt jelent a földhő, mint
fenntartható termelés esetén megújuló természeti erőforrás feletti megosztott
állami felügyelet és hatósági engedélyezési fórum: KHEM/MBFH (ELGI, MÁFI
háttérintézmények), vs. KvVM/”zöld hatóság” (VITUKI, VKKI). A közigazgatás
egymással versengő (kompetitív), és csak részben egymást kiegészítő
(komplementer) vízügyi és bányászati szabályozást hozott létre. Vitatható, és
mindenképpen hátrányos egyazon természeti erőforrás többszörös, sőt
esetenként negatívan megkülönböztető állami járuléki adóztatása: vízkészletgazdálkodási
járulék, bányajáradék; az igazgatási szolgáltatási és felügyeleti
díjak mértéke. Ezek a díjak és a hosszú eljárási idő a tervezett projekteket
teljesen ellehetetlenítik pályázati szempontból, akár lakossági, akár vállalkozói
beruházás tervezése esetén. Felülvizsgálatra szorulnak a környezetvédelmi
szennyezési határértékek, a kapcsolódó bírságok pedig korszerűsítendők.

III. Jelenlegi felhasználás, hosszabb távú jövőkép

• A rendelkezésre álló minimum 100 PJ/év hőmennyiségből jelenleg mindössze
3,6 PJ/év (2006) hőt hasznosítunk energetikai céllal. Kizárólag a felszín alatti
vizekkel 26 PJ/év (2005) hőt termelünk ki, melynek csupán kevesebb, mint 15%-
át használjuk fel energetikai célra, a többi a vízzel elfolyik. A balneológiai
hasznosítás előtt vagy után – a hőmérséklettől függően – a vizet lehűtik,
többnyire hőenergiájának hasznosítása nélkül. Ez a helyzet a Szeged városát
ivóvízzel ellátó termálvíz esetén. De a budapesti 22-55 oC-os langyos- és
termálforrások is természetes úton, hőenergiájuk hasznosítása nélkül kerülnek a
Dunába. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közzétett „Megújuló
energia stratégiába” (2007) is mindössze 12 PJ/év kiaknázható potenciálérték
került, ami kormányzati stratégiai lépés nélkül is elérhető. Ugyanakkor ez a
célérték a lehetőségekhez mérten alulbecsült. Jelen javaslatunk szerint a 2009-
től megindítható lépésekkel elérhetjük a legalább 35 PJ/év hasznosítást. A 2005-
ös adatok alapján a geotermikus energia energiamérlegben való aránya
Magyarországon 0,29%, az Unióban 5,5%. Az összes megújuló energiafajta
között mindössze 6,6%-kal szerepel a geotermikus energia. Leszögezhető, hogy
Magyarország a kiemelkedően jó természeti – földtani, , hidrogeológiai és
földhőáram – adottságok ellenére, a kinyerés és hasznosítás terén mind relatív,
mind abszolút értelemben az elmaradottak közé tartozik. Lehetőségeink jobb
kihasználásával a geotermikus energia az ország energia-mérlegében 2020-ig
legalább 3%-kal részesedhetne, mint megújuló, környezetbarát és hazai
energiaforrás.
Az ország számos régiójában lehetőség kínálkozik a megújuló energia források
kombinált hasznosítására, komplex energetikai koncepciók kidolgozására,
megvalósítására. Ott, ahol a geotermikus adottságok nem elegendőek a földhő
önálló hasznosítására, a bővítés további lehetőségét jelentené, ha vegyesen, más
megújuló energiával, pl. biomasszával, közösen történne a hasznosítás.

Felhasználás növelésének reális lehetőségei

a) a hőszivattyúk széleskörű alkalmazása, a hatékonyság növelése régi rendszerek
felülvizsgálatával,

b) a termelő-visszasajtoló kútpárok (kút hármasok) számának növelése,

c) elektromos áram-termelő geotermikus erőművek építése kapcsolt hőenergia
termeléssel (hőhasznosítással),

d) a jogi, szabályozási környezet javítása önálló megújuló energia törvény
létrehozása.

a) Ha csak a talaj mindenütt jelen lévő hőjét hasznosítjuk hőszivattyúk segítségével,
akkor a jelenlegi trend alapján – a hőszivattyúk számának növekedésével – az így
kinyert energia 2020-ra elérheti akár a 3-5 PJ/év-et. A hőszivattyúkkal hasznosítható
az a hőmennyiség is, amelyik a felszín alatti vizek és termálvizek
kitermelésével, továbbá forrásokon keresztül kerül a felszínre, de jelenleg hagyjuk
elfolyni A termálvizek hőjének, a talajhőnek és az egyéb ipari és mezőgazdasági
hulladékhőnek az együttes kiaknázásával 2020-ra 10 PJ/év energia nyerhető ki
hőszivattyúkkal, mely a primer beruházási költség csökkenése és a
környezetvédelmi kockázatmentesség mellett kevesebb termálvíz kitermelést
eredményezne és a leghatékonyabb hőszivattyús alkalmazás lehet (1. táblázat).
Világhírű fürdőink energetikai racionalizálása is világszínvonalú lehetne.
Hazánkban, a klímaváltozásnak is köszönhetően, a fűtés mellett a hűtés egyre
jelentősebb energiát igényel. A hőszivattyúk hűtésre is alkalmasak, tömeges
elterjedésükkel csökkenthető lenne a villamosenergia fogyasztás nyári csúcsa.
A hatékonyság növelésének elengedhetetlen feltétele a régi termálrendszerek
felülvizsgálata, melynek része a magas hőfokú, kihasználatlan elfolyó közegek
megszüntetése, a termálrendszerrel gazdaságosan „elérhető”, de magas hőfok
igénye miatt nem illeszthető fogyasztói fűtési hálózatok átalakítása, korszerű
vezérlési és szigetelési technológiák alkalmazása stb, a használt fluidumok
befogadóba engedés előtti, maradék hőtartalmának hőszivattyús hasznosításával.

b) A termálvizekben bővelkedő területeinken, több hő kinyeréséhez több termálvizet
kell kitermelni. A termálvíz-rezervoárjaink vízkészletei viszont végesek. A
termelést csak úgy lehet fokozni, ha a lehűlt vizet a rezervoárba visszasajtoljuk. A
mélyben a víz felmelegszik és újra kitermelhető. Az intenzív hőkinyerésnek erre a
módjára számos példa ismert nemzetközileg, Magyarországon is működik már
néhány rendszer. A visszasajtolás jelenleg is felvet bizonyos technikai kérdéseket
és hatása az egymással közlekedő rezervoárokban szintén vizsgálandó. Ha
2020-ig lényegesen, 15 PJ/évre kívánjuk növelni a geotermikus energia közvetlen
hasznosítását – melyre egyébként lehetőségeink adottak (2. táblázat) – akkor az
ilyen irányú kutatást-fejlesztést támogatni kell. Elsősorban távhőszolgáltatásnál,
kommunális és ipari intézmények fűtésénél, használati melegvízellátásnál van
lehetőség az import szénhidrogén geotermikus energiával történő kiváltására,
hozzávetőleg 10 éves megtérüléssel.

c) Hazánk földtan adottságai lehetővé teszik elektromos áramtermelő erőművek
létesítését, melyek 1 MWe elektromos áram előállítása során kapcsoltan kb.4-8
MWt hőt képesek szolgáltatni. Magántőke bevonásával, állami támogatás
igénybe-vételével, 2020-ig mintegy 60 MWe + 240 MWt (optimális esetben, akár
+480 MWt) kapacitású erőművi blokkok és termálhő szolgáltatás létesítésére van
reális lehetőség, mintegy 10 éves megtérüléssel, hozzávetőleg 9 PJ/év
energiatermeléssel (3. táblázat). Az elektromos áramtermelésre alkalmas, 120oCnál
magasabb hőmérsékletű hévíztározók (rezervoárok) nagy mélységben
találhatók. A kutatási célmélység-tartomány hazánkban 2000-4000 m, mely a
létesítendő fúrásokat tekintve jelentős beruházási költséget jelent. Ez – az egyre
korszerűsödő előzetes mélyföldtani kutatási technikák mellett is – komoly
kockázati tényezőként minősül egy adott program első fázisában. A kockázat
csökkentése a geotermikus elektromos áramtermelésben érintett összes fél (piaci
szereplők, állam) közös érdeke, mely egy közös kockázatkezelő tőkealap
létrehozásának szükségességét veti fel.

d) Szükséges a jogi és szabályozási környezet felülvizsgálata, egyszerűbbé tétele, a
kapcsolódó költségek újragondolása. Az elfogadott megújuló energia direktíva
nyomán nem tűr halasztást a geotermikus energia-hasznosítás jelenlegi
szabályozási – beleértve a hatósági engedélyezési, felügyeleti stb. – rendszerét
áttekinthetővé, egy-utassá és az alkalmazás fejlesztés céljait szolgáló átalakítása.
Alapvető cél, a megújuló energia források optimális, decentralizált hasznosítását
konzekvensen és racionálisan szabályozó és felügyelő – egy tárca illetékességét
biztosító – önálló megújuló energia törvény létrehozása, amely koncepcionálisan
illeszti a hazai, megújuló alternatív energia forrásokat Magyarország primer
energiahordozó struktúrájába.
Az új törvény megalkotásáig – a jelenlegi jogi normákban -, az alábbiak átgondolása
javallott:

1. Bányajog

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról: 1.§ (1) h), (5) a), 2.§, 3.§ (1), 20. §
(1), (2), 22/B. §, 44. §, 45. § (1)-(3), 49. § (5), 50. § (1) r): ki kell terjeszteni a
törvény hatályát a vízkivétellel történő geotermikus energia kutatás és
kinyerésre vagy teljesen törölni. A geotermikus védőidomra vonatkozó
Kormány rendelet megalkotása azonban halaszthatatlan, mert a vízügyi
jogszabályok nem természeti erőforrás gazdálkodás szempontúak.
54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus
energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának
meghatározásáról: 3. §: Megfontolandó a bányajáradék mentesség
biztosítása.

2. Energetika

A többször módosított 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló
energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,
valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi
áráról. Célszerű lenne a jelenlegi KÁP rendszer felülvizsgálata, a megújuló
energia bázisú erőművek esetében prioritás, illetve növelt kedvezmény
biztosítása céljából

3. Vízjog

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról: 6. § (1), 14. § (1), (2), 15. §: az
energetikai hasznosítás negatív diszkriminációját meg kell szüntetni.

A megalapozott hidraulikai készlet modellezés szerint és ellenőrző monitoring
előírások mellett, a visszatáplálás általános kötelme árnyalható.

23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet
vízgazdálkodási nyilvántartásáról: 1. § (1), (2), (3): gondoskodni kell a
közérdekű adatok hozzáférhetőségéről, az integrált digitális információbázis
kialakításáról, az állami szervek közötti adatcseréről, azaz a rendelet
betartásáról.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről: 9. § (1),
(5) a), b) ba): „geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerű
technológiával” kitétel módosítása indokolt a visszatáplálási kötelezéssel
összhangban.

28/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira
vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól: 34. Fejezet:
az energetikai hasznosítás hátrányos megkülönböztetése módosítandó.

33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi,
valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól: 1. §:
módosítandó a geotermikus vízhasználat igazgatási szolgáltatási díjának
kiemelkedően negatív diszkriminatív mértéke.

379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és
kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre
vonatkozó szabályokról: 1. § (1), (3), 7. §, 8. §, 12. §, 13. §, 28. § (1), (2), 29.
§ (1), (2), (3), 30. §, 31. §, 32. § (1), (2), (3). 33. §, 34. §: A teljes rendelet
módosítása szükséges, megszüntetve a szakmailag pontatlan, és ismétlő (ld.
visszatáplálás) rendelkezéseket, és koherens módon kellene egy helyen
szabályozni a hévízre (vagy termálvízre) vonatkozó szórvány
rendelkezéseket.

101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet, a felszín alatti vizekbe történő
beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről: 1. §, 2. §, 8. § (1), 9.
§ (1), 10. § (1), (2), 11.-14. §: A teljes rendelet módosítása szükséges,
megszüntetve a szakmailag pontatlan, és ismétlő (ld. visszatáplálás)
rendelkezéseket, és koherens módon kellene egy helyen szabályozni a
hévízre (vagy termálvízre) vonatkozó szórvány rendelkezéseket.

IV. Javaslatok

1. A megújuló energiákról szóló, 2008-ban elfogadott Európai Uniós irányelv nyomán
javasolható egy megújuló energia törvény megalkotása. A törvénynek – az összes
megújuló energiára vonatkozó szabályozás mellett – a hazai adottságokat tekintve
specifikus földhő- hasznosítás helyét, szerepét és hasznosítási módjait is
szabályozni kell.

2. A törvény megalkotásáig sem halasztható egy, a szétszórt „hévízgazdálkodási”
rendelkezéseket javítottan egyesítő és a Bányatörvény geotermikus védőidom
jogintézményét műszaki-tudományos megalapozottsággal, részletesen szabályozó, a
befektetői jogbiztonságot szavatoló, a bányafelügyeleti és vízügyi szakhatósági
jogkört egyesítő új, a geotermikus energiára vonatkozó Kormányrendelet elkészítése.

3. Szükséges a halmozottan hátrányos megkülönböztetést jelentő közgazdasági
szabályozó eszközök és esetenként ellentmondásos állami támogatások átvilágítása
és haladéktalan módosítása. Különösen villamos áram és kapcsolt energiatermelés
esetén a kísérleti-projekteknek biztosítani kell az állami támogatást, ehhez
módosítani kell bizonyos pénzügyi alapok – KEOP, ROP prioritások, az NKTH által
kezelt K&F alapok – tematikáját. A CO2 kvóta értékesítéséből befolyó
pénzeszközökből a megújuló energiára áttérő távhőszolgáltatók vissza nem térítendő
támogatást kapjanak.

4. Célszerű lenne bevezetni a „megújulóenergia-kötelezettség”-et: Olyan a nemzeti
támogatási rendszer által felállított követelményt, amely kötelezi a termelőket,
ellátókat vagy fogyasztókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban
felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló forrásokból előállított
energiából fedezzék, pl: ipari létesítmények, lakóparkok, közösségi épületek építése
estén. Érvényt kell szerezni a meglévő szabályozásnak, hogy az új beruházásoknál
1000 m2 felett kötelezően meg kell vizsgálni a megújuló energián alapuló fűtés-hűtés-
HMV készítés lehetőségét.

5. A Megújuló Energia Direktívával összhangban 2020-ig, 2 évenkénti ütemezéssel,
meg kell határozni a megújuló, ezen belül a geotermikus energia hasznosítás
növekedési ütemét, az ennek teljesítéséhez szükséges végrehajtási utasítást, mely
biztosítja a pályázati rendszeren keresztüli pénzügyi, beruházási támogatást is.

6. A legkisebb ráfordítást és számottevő környezetvédelmi (szén-dioxid emisszió
megtakarítás) hasznot ígérő lépés a geotermikus energia és a földhő hőszivattyúkkal
történő kihasználásának elősegítése. Ki kell dolgozni a hőszivattyús rendszerek
telepítésének, támogatásának jelenleginél hatékonyabb módozatait, az energiahatékonysági,
-takarékossági, fenntarthatósági és munkaerőpiaci előnyök tükrében.
Mindezt azért, hogy jelenlegi szerény mutatóinkat mielőbb felzárkóztathassunk a
világon lejátszódó "robbanásszerű fejlődéshez.

7. A hőszivattyúk nagyobb arányú elterjesztésénél törekedni kell a hazai technológiai
fejlesztés és gyártás felfuttatására,, a tervezők, kivitelezők és beszállítók
minősítésére, a közvélemény hiteles tájékoztatására a jól működő referenciák
bemutatásával.

8. Termálvíz hasznosítás az ország területének 70%-án elvben megoldható,
kiépítése már számottevőbb tőkebefektetést igényel, de kimagasló környezetvédelmi
eredményeket hoz a földgáz kiváltása révén. A kihasználás decentralizáltan,
településenként – az intézményi és egyéni fogyasztók csökkenő hőigény szerinti
összekapcsolásával – oldható meg.

9. A komplex rendszerű energetikai hasznosítást a wellness turizmussal
(balneológia) és/vagy kertészeti technológiákkal összekapcsolva kell szorgalmazni
és a támogatási rendszereknél figyelembe venni.

10. A régóta működő termálvíz felhasználók üzemeltetési gyakorlatának a mai kor
által megkövetelt környezetvédelmi és vízgazdálkodási igényekhez igazítása csak
átgondoltan kidolgozott program, elegendő türelmi idő és megfelelő támogatási
rendszer megléte esetén képzelhető el. Bármelyik feltétel elmaradása a magyar
geotermikus energiahasznosítás meggyengülését, a jelenlegi - geotermiára alapozott
- mezőgazdasági felhasználók többségének ellehetetlenülését vonhatja maga után..

11. Elengedhetetlen a termálvízkészlet mennyiségének, utánpótlódásának 5-600
millió HUF ráfordítású kormányprogram keretében történő országos
állapotfelmérése. Az állapotfelmérés eredményeinek felhasználásával szükséges
dinamikus szemléletű készletbecslési és döntés megalapozó (termelés,
visszasajtolás) számítógépes modellek (országos, regionális) megalkotása.

12. Javasolt az üzemszerű hévíz-visszasajtolás – ezáltal a mélységi rezervoárok,
vízkészletek - technológiai és hidraulikai kérdéseinek kutatása, a „geotermikus kútpárok”
kutatás-fejlesztési, műszaki kérdéseinek megoldására irányuló mintaprojektek
kiemelt támogatásával az állami szerepvállalás növelése.

13. A termálvíz kitermelőket hitelesített adatszolgáltatásra kell kötelezni, a tárolt és
szisztematikusan gyűjtött adatokkal a modellek folyamatosan frissítendők és
nyilvános adatbázis létrehozásával a további termál beruházások szakmai
előkészítését kell kiszolgálni. A valós adatokon nyugvó, regionális dinamikus
vízkészlet modellek képezhetik alapját a fenntartható hévíz-gazdálkodásnak, döntési
hátteréül szolgálhatnak a termálvizek visszasajtolásának jelenlegi kötelezettségét
oldó, egyéni elbíráláson alapuló rendszer törvényi bevezetéséhez.

14. Elsősorban magántőke bevonásával, de ha szükséges, támogatással is el kell
kezdeni a mélységi (2000 méternél mélyebben fekvő) hévízkészletek kutatását. Ezek
a készletek szintén a nemzeti vagyon fontos részét képezik és 120oC fölötti
hőmérsékletükkel alkalmasak lehetnek villamos áram termelésre geotermikus
energia felhasználásával.

15. Támogatni kell a geotermikus erőművi technológiák kutatását a hatásfok
növelése érdekében, referenciahelyek létesítését, valamint geotermikus erőmű,
fűtőmű berendezések kísérleti gyártását, geotermikus környezetvédelmi innovatív
iparfejlesztés meghonosítását.

16. A Magyar Tudományos Akadémián és az egyetemeken kiemelten támogatandó
téma legyen a megújuló energiák, ezen belül a földhő hasznosítási kérdéseknek az
alaptudományi és alkalmazott tudományi szintű megválaszolása.

17. Létre kell hozni a geotermiában érdekeltek konzultatív fórumát az állam, a
potenciális befektetők, a szakmai szervezetek, alapítványok és a tudomány
képviselőinek (MTA, egyetemek) bevonásával.

18. Szükséges egy állam által is támogatott kockázati tőkealap létrehozása a
termálvizek feltárásakor felmerülő geológiai kockázatok kezelése céljából.

19. Az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell
fektetni az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra és ezen belül a
geotermiára. Médiatámogatást szükséges adni a megújuló energiák alkalmazásához,
a környezettudatos energetikai döntésekhez, a különböző technológiák széleskörű
megismertetéséhez.

Szeged, 2009. február 18.
Ádám Béla, elnök

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés